Alaplaptípusok: Teljes útmutató az alaplap megértéséhez

Minden számítógép-felhasználó hallott már az „alaplap” kifejezésről, amely jelen van a számítógépében. De egy hétköznapi felhasználó aligha érezné szükségét, hogy megtudja, mi az alaplap, és miért van rá szükség. Kétségtelen, hogy a legtöbben csak azt tudják, hogy ez egy fontos hardverrész, amely nélkül a számítógép nem tud működni.

Mi is valójában az alaplap, és mitől olyan fontos? Ha eléggé kíváncsi, hogy többet megtudjon róla, olvassa el ezt a cikket a végéig. Ez a cikk alapvetően egy teljes útmutató, ahol megemlítettük, hogy mi az alaplap, mely komponensek vannak benne, milyen típusú alaplapokat, azok jellemzőit és felhasználását.

Más szóval, azt mondhatjuk, hogy ez az útmutató egyszerűen tartalmazza az összes információt, amelyet az alaplapról tudnia kell. Tehát minden további nélkül kezdjük is el.

Mi az az alaplap

Az alaplap, más néven a számítógép logikai kártyája, alapvetően egy nyomtatott áramköri kártya, amelyre a számítógép legtöbb fő alkatrésze csatlakoztatva van. Ez az, aki felelős a számítógépes rendszer általános stabilitásának megőrzéséért. Az alaplap csatlakozási lehetőséget biztosít, és lehetővé teszi a kommunikációt a CPU és a számítógépes rendszer összes többi hardvereleme között.

Ennek eredményeként az alaplap vásárlásakor nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. Nem csak ez, hanem többféle alaplap is elérhető a piacon. Szerencsére úgy tervezték, hogy bizonyos típusú processzorokkal és memóriával működjenek. Ez egy másik ok, amiért ellenőriznie kell az alaplap kompatibilitását a számítógépben található egyéb hardverkomponensek alapján.

Reklámok

Alaplaptípusok: Teljes útmutató az alaplap megértéséhez

Bár az alaplap működése nagyjából megegyezik, másféle változatot fog találni belőlük, amelyek sok más tényezőn alapulnak.Sőt, mivel az alaplapok megtalálhatók a PC-kben, laptopokban és még okostelefonokban is, eltérő fizikai állapotban vannak, amely az eszközökben rendelkezésre álló helytől függően változik.

Íme a különböző típusú alaplapok, amelyek a mai napig léteztek.

1. AT alaplapon

Az AT az Advanced Technology rövidítése. Ezek az alaplapok nagy használatban voltak a 80-as évek közepén. A felhasználóknak azonban sok nehézséget okozott az új meghajtók telepítése ezekre az alaplapokra. Sőt, fizikai méreteikhez képest meglehetősen nagyobbak voltak, egészen 13,8 * 12 hüvelykig. Emiatt nem voltak kompatibilisek a mini asztali számítógépek vagy személyi számítógépek ellen.

2. ATX alaplap

Egy továbbfejlesztett változatként vezették be, amely legyőzte az AT alaplapokkal kapcsolatos összes problémát. Az ATX az Advanced Technology eXtendedre utal, amelyet az 1990-es évek elején vezettek be, és még ma is használják. Az ATX alaplapok mérete viszonylag kisebb, mint az AT alaplapok. Emellett számos ATX alaplap létezik, amelyeket ma a kis kártyákban használnak.

Reklámok

Sőt, bevezették a csatlakozó alkatrészek felcserélhetőségét is. Ez tovább könnyítette a felhasználók számára az ATX alaplapok számítógéphez való csatlakoztatását.

3. LPX alaplap

A később bemutatott LPX vagy Low-Profile Extended alaplap jelentős fejlesztéseket hozott az elődeihez képest. Először is, az összes I/O portot a hátoldalon helyezték el, így kényelmesebb volt a csatlakozáshoz. Ezen túlmenően a felszálló kártyát is először működésbe hozta, több nyílást és hatékony módot biztosítva az alaplaphoz való csatlakozáshoz. Az LPX alaplapból azonban hiányoztak a gyorsított grafikus portok, ami valóban a legnagyobb hátránya volt.

4. BTX alaplap

Az új technológiák növekvő igényeinek kielégítése érdekében a BTX alaplapot továbbfejlesztették. A BTX a Balanced Technology Extended Motherboards rövidítése.Az 1990-es évektől a 2000-es évek közepéig nagy kereslet volt rá. A BTX alaplapok a felhasználó nagy teljesítményigényének kielégítésére összpontosítottak. Végül azonban utolérte a fűtési problémákat, miközben megpróbálta megoldani a teljesítményigény szakaszt.

Reklámok

5. Pico BTX alaplap

Ahogy a Pico kifejezés is sugallja, ezek viszonylag sokkal kisebbek voltak, mint a BTX alaplapok. Valójában sokkal kisebb, mint a legtöbb mai mikroméretű alaplap. 8 * 10,5 hüvelykes fizikai méretükkel rendkívül hordozhatóak és könnyen beilleszthetők még a mini számítógépekbe is. A Pico BTX alaplapok azonban kisebb méretük ellenére minden igényt elég jól kiszolgáltak. Főleg a BTX közös felső felén, valamint két bővítőhelyen osztoznak. A Pico BTX alaplapokat kifejezetten félmagasságra vagy felszállókártyás alkalmazásokra tervezték.

6. Mini ITX alaplap

A Mini ITX alaplapokat 2001-ben mutatta be a VIA Technologies. Alapvetően azzal a céllal fejlesztették ki, hogy egy ventilátor nélküli hűtőgépet vezessenek be, minden bizonnyal alacsony fogyasztású architektúrával. És éppen ennek köszönhetően később a házimozi PC-rendszerek számára is hasznossá vált. Az eredetileg kisméretű számítógépes rendszerekben való használatra kifejlesztett Mini ITX alaplapok alacsony zajszintű hűtési rendszerük miatt váltak ismertté a házimozi területén. Emiatt jobb hangminőséget tett lehetővé.

Az alaplapban használt alkatrészek

Amint azt korábban említettük, maga az alaplap egyszerűen egy nyomtatott áramköri lap, de sok más alkatrész van benne. Ezeknek az összetevőknek mindegyike rendelkezik bizonyos feladatokkal, amelyek elengedhetetlenek a számítógép megfelelő működéséhez. Itt található az alaplapban használt összes komponens és azok alapvető használata.

1. Tápcsatlakozók

A tápcsatlakozók az alaplapokra vannak felszerelve, hogy a kapcsolóüzemű tápegységről (SMPS) kapják az áramot. Az alaplapokon kétféle tápcsatlakozó található.

Hirdetés

AT csatlakozó: Ezt a csatlakozót alapvetően a régebbi alaplapoknál használták. 2 db 6-os dugós csatlakozóval érkezik.

ATX csatlakozó: Az ATX csatlakozó 20 vagy 24 csatlakozóaljzatból áll. Ezt a csatlakozót az összes mai alaplap használja.

2. SATA csatlakozók

A SATA vagy Serial ATA a SATA-I/O szabvány interfésze. Ez egy tárolóeszköz-interfész, amely a különféle fogyasztói eszközökhöz kapcsolódik. Alapvetően a számítógép vagy bármely eszköz merevlemez-meghajtója által támasztott maximális teljesítmény- és sávszélesség-igény kielégítésére összpontosít.

3. IDE csatlakozó

Az IDE az Integrated Drive Electronics rövidítése. Itt az IDE olyan portokra vagy kábelekre utal, amelyeket a merev meghajtó/optikai illesztőprogramok egymáshoz és az alaplaphoz való csatlakoztatására használnak. Az IDE Connector fő feladata a lemezmeghajtók interfésze. Alapvetően két csatlakozó van. Az IDE merevlemez-meghajtó csatlakoztatására egy 40 tűs apa csatlakozó szolgál. Másrészt a másik 34 tűs apa csatlakozó a hajlékonylemezhez való csatlakozásra szolgál.

4. Bővítőhelyek

Általában a bővítőhely olyan nyomtatott áramköri lapot jelent, amelyet egy elektromos csatlakozóba helyezhetünk a számítógépes rendszer funkcionalitásának bővítése érdekében. Normál dolgokat is behelyezhetünk, például hálózati kártyát, hangkártyát, VRAM-ot stb. Íme néhány kiemelt bővítőhely, amelyekről tudnia kell.

• PCI Express Slot: Napjaink leggyorsabb alkatrésze bármely alaplapban. Támogatja a full-duplex soros buszt.
• ISA nyerőgépek: Az Industry Standard Architecture bővítőhely a kijelzőkártyák vagy hangkártyák rendszerbe történő beszerelésére szolgál. Ez egy 16 bites busz, és valószínűleg a mai világ egyik legrégebbi slotja.
• AGP Slot: Az AGP az Accelerated Graphics Port rövidítése. Ez a nyílás lehetővé teszi a grafikus gondozás telepítését.
• PCI bővítőhelyek: A Peripheral Component Interconnect vagy PCI bővítőhelyeket kifejezetten a kiegészítő kártyák alaplapra történő telepítésére használják.Még az alaplap egyik legértékesebb alkatrészének is számítottak. Azonban manapság a PCI bővítőhelyek szinte elavultak és elavultak. Ennek az az oka, hogy új módszerek és protokollok váltották fel a hagyományos módszereket.

5. CPU foglalatok

A processzor aljzatai felelősek a processzor és az alaplap csatlakoztatásáért. Egy sor érintkezőt használ a processzor csatlakoztatásához. A CPU-aljzatok eszközről eszközre változnak, ahogy a mainstream CPU-król a csúcskategóriás asztali számítógépekre vált át játékhoz. A legjobb az egészben az, hogy mivel ezek a csapok nincsenek forrasztva, könnyen cserélhetők.

6. CMOS akkumulátor

A CMOS a Complementary Metal Oxide Semiconductor-ra utal. Ez alapvetően egy 3,0 voltos lítium-ion cella, amely a hardver konfigurációs beállításait tárolja a BIOS-ban. Az akkumulátor élettartama a használattól és a rendszer általános környezetétől függően változik. Általában pár évig elég kényelmesen eltart.

7. Memórianyílás

Ez a foglalat a RAM-ból áll, amely fontos eleme a gép hatékony működésének. A korábbi alaplapokon Single Inline Memory modul slot volt, amely egy 32 bites busz.

A modern alaplapok azonban nem használják a SIMM bővítőhelyet. Ehelyett most a DIMM vagy a Double Inline Memory modul foglalatait használják. A DIMM jobban magyarázható, mint egy kétoldalas SIMM, amely kétszer annyi adatot képes szolgáltatni, mint a SIMM.

8. BIOS

A legtöbben tudjuk, hogy a gyökér, amely lehetővé teszi számunkra a számítógép kezelését. A BIOS a Basic Input Output System rövidítése. Ez egy chip formájában van jelen, amely az alaplaphoz van rögzítve. Minden információt tartalmaz az alaplapról, és további segítséget nyújt az indításokhoz, amikor bekapcsoljuk a számítógépet.

Következtetés

Egyszerűen fogalmazva, az alaplap a számítógép központi része, ahol az összes többi fontos alkatrész található. Más szóval, nem tudunk elképzelni egy számítógépet alaplap nélkül. Mind a hat alaplaptípust említettük fent.

Ezzel az útmutatóval az volt a szándékunk, hogy az alaplapról és annak különböző összetevőiről alapvető ismereteket nyújtsunk Önnek. Ezért tudassa velünk, hogy hasznos volt-e, és további kérdéseivel kapcsolatban nyugodtan írjon alább.